Nem azért írok, hogy alkossak, hanem azért, mert a szabadságot keresem. Az embernek sok minden gátat szab a való életben, de egy történetben, ezeket a szabályokat eltépheti, mint a súlyos láncokat. Szabadon gondolhat, láthat... és írhat.
A vihar mindig sötét és sűrű. Akárhonnan fúj a szél, a jeges borzongás, amit magával hoz, mélyen bekúszik a kabát alá, ahogy a dörgés hangja is lecsúszik a gerinc mentén, egészen a csontokig. De amikor végre elvonul, új lehetőségek nyílnak. Ez a nap is szólhatott volna az új lehetőségekről.
Kedvelem a viharokat. Elmossák a könnyeket, elnyomják a beszédet. A villámok megmutatják, ami máskor a sötétben maradna. A dörgés pedig elrejti az éles sikolyokat. Minden vihar jó valamire. A mostani is tökéletesnek tűnt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése